Bejelentkezés / Regisztráció

Római császárkori érmek /ezüst, bronz/ kerülnek feltöltésre, valamint egy Nagy Sándor arany stater. Látogasson el oldalunkra és tekintse meg folyamatosan bővülő érmekínálatunkat.

 

Ókori érmek.Ókori érmek.Ókori érmek.Ókori érmek.

Római pénz kibocsátás

 

A pénz kibocsátása és verése a római köztársaság felségjoga volt, melyet a senatuson át gyakorolt. A pénzverés technikai kivitelezését a publicanusok kapták meg. A pénzverde a Capitoliumon, a Iuno Moneta templom közelében működött, innen ered a pénz elnevezés /moneta/, melyet később az olasz, a francia és az angol is átvett /moneta, monnaie, money/. A római pénz eredetileg nyersrézből készült, olykor jelzéssel ellátott rúd formájában, amit később meghatározott súlyú, jelzett bronz darab váltott fel. Az egység ekkor az as volt (327,45 gramm). Az ast a tizenkettes rendszer szerint kisebb részekre osztották, és minden súlyt jel és valamely istenség arcmása jelölte. Az as 12 uncia (Ianus-fej), a semis 6 uncia (Iuppiter-fej), a triens 4 uncia (Minerva-fej), a quadrans 3 uncia (Hercules-fej), a sextans 2 uncia (Mercurius-fej), az uncia (27,28 gramm, Roma-fej). Az ezüstpénzre való áttérést a pun háborúk folyamán bővülő ezüstbányák, valamint a hadisarcok segítették elő, mivel korábban Róma kevés és kis hozamú ezüstlelőhellyel rendelkezett. I. e. 209-ben került forgalomba az ezüstpénz, a denarius, amely Iulius Caesar arany pénz veréséig /aureus/ Róma legnagyobb értékű pénznemének számított. Egészen i.sz. 215-ig, amikor is Marcus Aurelius Antoninus császár bevezette a róla elnevezett két denariust érő ezüstpénzét az antoninianust. Az ezüstpénz értéke nem volt állandó kezdetben 4,55 g ezüstöt tartalmazott  ez hamarosan 3,98 g-ra csökkent vissza és ez így maradt egészen i. sz. 64-ig Nero pénzrontásáig. I. e. I. század elején a pénzhiány olyan nyomasztóan hatott Rómára, hogy Marcus Livius Drusus néptribunus javaslatára a törvényhozás elrendelte, miszerint minden nyolcadik új denarius veret ezüsttartalmát csökkentsék és rézzel ötvözzék. I. e. 100 körül a senatus újabb ezüstpénzt bocsáttatott ki, a denarius felét érő quinariust. A császárság alatt ötféle bronz-,illetve rézpénz került forgalomba; a négy as értékű sestertiust, a két as értékű dupondiust, az ast, továbbá az as felét érő semist és végül a legkisebb értékű váltópénzt, az as negyed részét kitevő quadranst. A gazdasági helyzet javulása érdekében sokat segített volna az arany pénz forgalomba hozása, hiszen az arany értéke az ókorban is az ezüstének a sokszorosa volt. Végül a senatus i. e. 217-ben elrendelte az arany pénz verést, de ekkor még csak átmeneti jellegű volt. Az arany pénz kibocsátásnak bizonyos hátrányai is voltak, ugyanis az érmeket birtoklók a sárga nemesfémből készült érmek jórészét otthonukban felhalmozták, ezzel kivonván őket a forgalomból. Újabb arany pénz kibocsátására azonban jó ideig nem került sor, és a római pénzpiacon továbbra is a hellenisztikus királyságok aranyveretei, az aranystatérek maradtak forgalomban, míg végül Iulius Caesar korában megkezdődött az arany pénz verés /aureus/. Előállítása ezután már folyamatos volt. Melynek súlya állandóan változott. Sulla alkalmi veretei 10,92 g volt, Caesar idején már csak 8,19 g. Az arany pénz később még több értékcsökkenést szenvedett, míg Diocletianus, majd Constantinus császár i. sz. 307-ben állandó értékű új arany pénzt, solidust bocsáttatott ki. A solidus súlya már csak mindössze 4,55 g volt. A hatályos római jogszabályok szerint csakis a római veretek számítottak pénznek, törvényes rendelkezésekben római pénznemről esik csak szó, sőt a tartományokban is római pénznem alapján szabják ki a bírságokat. Míg végül a gazdasági életben egyeduralkodóvá lett.

 

Ókori érmek.Ókori érmek.Ókori érmek.Ókori érmek.

 

 

Az idén is szárnyal az arany, forintba számítva 33,94%-os pluszt hozott eddig. Értéktartóssága miatt kiváló befektetés. Tekintse meg arany pénz kínálatunkat!

 

Kulcsszavak: régi pénz, numizmatika, aranyforint, érem, érme, arany pénz.

 

<< vissza