A mai napon 2011. 09. 16.-án az esti órákban magyar papírpénzek kerülnek feltöltésre.
Koronák, Pengősök, valamint egy Magyar Királyság 2 pengős érme is.
 |  |  |  |
A koronától a forint bevezetéséig
A XIX. század második felében az I. Világháborút megelőző időkben átalakulási folyamatok játszódtak le. A Monarchiában az évek óta zajló valutareform vitának legfőbb célja, hogy a kényszerárfolyamot megszüntetve, egy stabilabb alapokon nyugvó, az európai országokban már gyakorlottá vált aranyalapú valutarendszert vezessen be. Így 1892. XVII. tc törvényerőre emelete a KORONAÉRTÉKET. A váltópénzek nikkelből és bronzból készült filléresek. 1900-ban jelent meg az első koronaértékű bankjegy. Rengeteg kritika érte a kivitelezését. A sajtó főként a művészek pályázat útján való bevonását hiányolták. Végül 1902-ben kibocsájtott 100 koronás rajzát 117 pályázat közül választották ki. Az I. Világháború kitörésével megtorpant a gazdasági fejlődés. A korábban 40%-ban meghatározott ércfedezeti előírást felfüggesztették. A háború következtében kialakuló államházi deficit hatására a legnagyobb hiteligénylő maga az állam lett. Hamarosan fellépett a váltópénzhiány, ezért 1 és 2 koronás bankjegyeket adtak ki, a nikkel és réz váltópénzek helyettesítésére vaspénzeket alkalmaztak, de ez sem volt elég a forgalom lebonyolítására. Így jelentek meg a szükségpénzek, melyeket kisebb - nagyobb városok, intézmények bocsájtottak ki. A háborút követő időszakban, Európában a 13 helyett 27 önálló pénzrendszer jött létre. A Monarchia felbomlása után az utódállamok nem rendelkeztek saját valutával, így az országnevükkel lebélyegzett, a még forgalomban levő közös pénzeket fogadták el saját országaikban.
A pénz kibocsájtás kizárólagos jogát az állam magának tartotta fent, valamint nem kötötték ércfedezeti arány megállapításához.
Az egyre erősödő infláció hatására az akkor forgalomban lévő korona értékét vesztette (1921. júniusában 1 arany korona 50,7 papírkoronát ért, míg 1924. májusában 18.400 papírkoronát). Így 1927-ben új fizetőeszközt vezettek be a PENGŐT, mely 1946. július 31-ig forgalomban volt. Az elnevezés kérdésében a Magyar Numizmatikai Társulat fillér és pengő javaslatát fogadták el. A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták, általában fémpénzt jelentett, amelyet kemény tárgyhoz ütve jellegzetes pengő hangot hallatott. Váltópénze a fillér volt, 1 pengő= 100 fillért ért . A kibocsátásakor 1 kg arany értéke 3800 pengő volt. 1 pengő pedig 12.500 koronát ért. A II. Világháborút követően, a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Az értéktelenedés folyamatával a pengők számbeli névértéke egyre nőtt, míg végül csillagászati értékeket ért el, mint például az egymilliárd bilpengős bankjegy (1021), de ezt sosem hozták forgalomba. Helyettesítésükre bevezették az adópengőt, de rövid időn belül újabb stabilizációs programként a forint, mint új pénznem került bevezetésre 1946. augusztus 1-jén. Ekkor 1 forint 400.000 kvadrillió pengőt, vagy 200.000.000 (kétszázmillió) adópengőt ért.
 |  |  |  |
| 1 pengő fázisnyomat | Magyar Királyság 2 pengő | ||
Kulcsszavak: régi pénz, numizmatika, aranyforint, érem, érme, arany pénz.